A Cruelty-free kifejezés szószerinti fordításban kegyetlenség mentes-t jelent, jó ideje azonban már ennek a kifejezésnek a használatával jelölik azokat a kozmetikai termékeket, melyek előállítása és tesztelése során nem végeznek állat kísérleteket.
Az állatokon végzett termék tesztelések számtalan esetben fájdalmasak, szenvedést vagy akár a tesztalany halálát is okozhatják. Ma már szerencsére egyre több kozmetikai cég ismeri fel ezt, és sorakozik fel az ezt elutasító gyártók által használható Cruelty-free logó alatt.
A kifejezés egyik első használója az 50-es években az angol Lady Dowding volt, aki műszőrmék gyártóit igyekezett rábeszélni az általa létrehozott „Beauty Without Cruelty” elnevezés használatára. Egy 1957-ben megjelent könyvben - Principles of Humane Experimental Technique - a szerzők (Charles Hume és W. M. S. Russell) alternatív technikákat javasoltak az állatkísérletek mennyiségének csökkentése érdekében. A 70-es években az Egyesült Államokban létrehozták a „Fashion With Compassion” azaz „divat együttérzéssel” csoportot. 1991-ben létrejött az „Alternatív módszerek validálásának Európai Központja” (European Center for the Validation of Alternative Methods), melynek szintén az állatkísérletek helyetti alternatív tesztelési módszerek elfogadtatása a célja. Hatalmas lökést adott az ügynek amikor 1998-ban az Egyesült Királyság az összes állatkísérletet betiltotta. Rövidesen számos ország követte a Brit példát. 2012-ben három nagy szervezet (British Union for the Abolition of Vivisection, New England Anti-Vivisection Society, European Coalition to End Animal Experiments) kezdett kampányt a testápolási termékek fejlesztése és gyártása során alkalmazott állatkísérletek ellen, mely végül elvezetett ezeknek a módszereknek a teljes Európai betiltásához.
Az kozmetikai ipar állatkísérleteiben nyulakat, egereket, patkányokat és tengerimalacokat használtak. Ezeket az állatokat különböző anyagok elfogyasztására, belégzésére kényszerítették, vagy ezeket az anyagokat bőrükre, szemükre, fülükre kenték hónapokon keresztül, hogy megfigyelhessék reakcióikat. Ezután megölték és felboncolták őket, hogy megfigyelhessék a tesztelt anyagok hatásait szervezetük különböző részeire. Sokszor külön teszteket végeztek vemhes állatokon is.
Szerencsére ezek helyett a sokszor kegyetlen kísérletek helyett a technológiák fejlődésével különféle egyéb módszereket lehet alkalmazni a különböző kozmetikai termékek – szappan, tusfürdő, sampon, testápoló – teszteléséhez és előállításához. Ezek ugyan sok esetben hosszadalmasabbak és költségesebbek, de az állatok megóvása mellett pontosabbak és jobban megfelelnek az emberi reakciók modellezésére is.
A környezetünket és az állatvilágot is megóvó módszerek terjedése a kozmetikai termékek mellett napjainkban már más háztartási anyagok – mosószer, öblítő, takarító- és fertőtlenítő szer – körében is megkezdődött és használatuk a környezettudatos vásárlók körében egyre népszerűbb.